Ezt az OS-t kérésre írtam meg, szóval remélem tetszeni fog annak az idióta lánynak. :D
Öhm, régen írtam már ilyen jellegű irományt, szóval reménykedem benne, hogy nem lett nagyon béna. ^^ Jó olvasást!
- Biztos, hogy nem fogunk lebukni? - kérdezte meg tizedszerre barátnőm, mire én csak leintettem.
- Nyugi, szívi - mondta Jimin - Amíg engem látsz, addig ne félj. - Önelégülten elmosolyodott, majd átkarolta az előtte szóló lány vállát. Én csak megforgattam a szemeimet, majd inkább a többiekre összpontosítottam.
- Ki következik? - érdeklődtem, majd a hasamra feküdtem.
- Jin pörget, mivel az előbb őt pörgették ki - magyarázta Yura, miközben a jelen lévő lányok éljenezni kezdtek. Ki ne örülne, ha a suli legjobb pasija pörgetne? Akire az üveg kupakja mutatni fog, azt a "szerencsés" lányt a fiú meg fogja csókolni. Nos... Én nem örültem! Nem tartoztam SeokJin fan klubjába, s ennek roppant egyszerű oka van; egy beképzelt seggfej. Ki nem állhatom! Sokkal jobban kedvelem barátját, HoSeokot. J-Hope - mindenki csak így hívja a fiút az optimizmusa miatt - életvidám, aranyos, kedves és ezek mellett még jól is néz ki. Ő sokkal több figyelmet érdemelne, mint az az öntelt kancsó.
- Veronica Lee! - szólítottak teljes nevemen.
- Tessék?
- Te vagy a kiválasztott - röhögött fel Jimin. Az előttem lévő üvegre néztem, aminek kupakja pontosan rám mutatott. Nagyot nyeltem, majd felpillantottam Jinre. Semmilyen érzelem nem tükröződött az arcán. Milyen megnyerő! Vajon ő szeretné azt a hülye csókot? Mert én rohadtul nem...
- Én ezt elpasszolnám - jelentettem ki nyugodtan.
- Mi?
- Megőrültél?
- Hülye vagy? - Ezekhez hasonló kérdésekkel bombázott az összes lány, valamelyik még meg is rázott párszor, hogy tényleg magamnál vagyok-e. Mélyeket sóhajtottam, majd menekülőre fogtam a dolgot. Gyorsan felpattantam, s mint egy kém, elakartam lopózni észrevétlenül. Két dologgal nem számoltam. Egy; mindenki engem bámult, szóval esélyem sem volt megszökni. Kettő; találkoztam egy oszloppal, amit jól meg is ölelgettem. Fejemet simogatva fordultam vissza a hangos tömeghez, majd Jinre néztem. Az arcán még mindig nem láttam semmit, szóval nem tudom milyen állásponton van. Még egy utolsót sóhajtottam, majd újra megismételtem az előbb elhangzott mondatomat.
- Én ezt elpasszolnám.
- Hülye vagy, Nica. - Yura szemeivel engem pásztázott, mire borsózni kezdett a hátam. Még a pihének kinéző szőrszálaim is felálltak a karomon.
- Tudod, hogy mi következik most? - Kérdő tekintettel néztem Jimin felé, aki csak vigyorgott (mint mindig). - Büntetést kapsz a passzért.
- Ennyi? - rántottam meg a vállam.
- Ha neked ez nem okoz gondot...
- Cseppet sem, na, de lökjed - siettetem egy picit.
- Meg kell innod egy kupica pálinkát egy kis vodkával vegyítve. - Amint elhangzott a mondat az összes fiú és néhány lány is erős nemtetszésüknek adtak hangot. Gondolom ők már megtapasztalták ennek a 'koktélnak' az ízét. Kicsit berezeltem, de még így is az erős piát választottam, mint azt a kacsapicsa szájú kancsót.
- Ne csak a szád járjon Park Jimin, hanem csináld a piámat, mert a végén még kiszárad a torkom. - Próbáltam magabiztosnak tűnni, de belül féltem. Nagyon is.
- Hú, de bátor lett valaki. Ne aggódj a pia után még ennél is bátrabb leszel és eldobod a gátlásaidat is - magyarázta, miközben elkezdte összeönteni a két alkoholt. - Kérdezd meg Hyerit. Ő már megtapasztalta ennek az átlátszó löttynek a hatásait. - A lányra pillantottam, aki mélyen lehajtotta a fejét. Szóval, akkor ennek a hatására feküdt le Jiminnel... Sokáig kapott visszhangot ez a történet, mivel Hyeri vele vesztette el a szüzességét ráadásul nem is akárhol! Az egyik sulis fesztiválon a tanári mosdóban történt meg az aktus. És, ha ez még önmagában nem lenne durva sztori, akkor hadd áruljam el nektek, hogy az egyik tanár rájuk is nyitott! Az igazgató kiakarta rúgni mindkettejüket, de Jimin apukája elhallgattatta egy öt millió wont érő csekkel. Azóta Jimin kicsit visszavett a figurából, de csak a szülei előtt. A suliban ugyanakkora maradt a szája, hacsak nem nagyobb. - Tessék, itt van. Az egészet egyszerre húzd le, Nica! - Kezembe nyomta a poharat, amiben az átlátszó folyadék felszínén megcsillant a Hold fénye. Nagyot nyeltem (ma este már sokadszorra), amit a fiú is meghallott. - Na, mi van? Csak nem berezeltél?
- Kussolj, paraszt! - ütöttem mellkason a szabad kezemmel, majd egy húzásra megittam az erős piát. Egy kis ideig a számban tartottam, majd engedtem hadd folyjon le a nyelőcsövemen. Az ital végig marta az egész torkomat, minek hatásaként égni kezdett a szám. Torkomhoz kaptam a kezemet, amin Jimin csak nevetni tudott, de Hyeri, mint tapasztalt, odafutott hozzám és arra kényszerített, hogy megigyak egy pohár vizet. Javult a helyzet a H₂O megivása után, s egy pillanatra teljesen jól éreztem magam. Ezek után olyasfajta pokol következett, amire soha életemben nem számítottam. A koktél a fejembe szállt és a gyomrom fájni kezdett. Térdre ereszkedtem és magzat pózt vettem fel, annyira fájt a hasam. Leginkább szúrt, de olyannyira, mint még soha. Az esés miatt a fejem is fájni kezdett és megszédültem. Émelyegtem, elég rendesen. Soha életemben nem voltam még ilyen rosszul, mint abban a pillanatban. Olyan érzés volt, mintha nem is a Földön lennék, hanem egy teljesen más világban. Tudatomnál voltam, de valahogy mégsem. Tudtam, hogy minden, ami történik az valóságos, de úgy láttam a helyzetet, mintha egy álom volna. Hihetetlen volt az egész.
Felakartam nézni Hyerire, hogy segítsen és adjon még egy kis vizet, de eltűnt mellőlem. Körbepillantottam a helyszínen és a társaság nagy része felvette a nyúlcipőt, miközben én ott haldokoltam (nem szó szerint). Mindenki futott vissza a táborba, mert ha jól hallottam, akkor az osztályfőnök azzal fenyegetett minket, hogyha most azonnal nem fekszünk le, akkor holnap hazaküldi az egész bagázst és a kempinget felfüggeszti. Próbáltam felállni, de nem sikerült. Szédültem. Láttam, hogy a föld mozgott, így mentem felálltam, majd egy "földrengés van" kiáltással futni kezdtem. Nem jutottam messzire, mivel a drágalátos oszlop barátom egy újabb családi ölelésre magához húzott. Hogy én mennyire utálom ezeket a retkes póznákat...
- Nica, gyere! - ragadott meg egy kéz, majd felkaromnál fogva húzni kezdett maga után. Én loholtam amennyire csak bírtam, de kb. fél méter után feladtam a harcot és lábaim összecsuklottak. - Mit csinálsz? Mennünk kell különben végünk lesz.
- Sajnálom, kedves idegen. Bárki is vagy, értékelem azt, amit értem teszel, de jelenleg azt se tudom hányadikán van elseje, szóval fuss tovább egyedül.
- Aish, te kerge lány. Nem foglak itt hagyni szóval kapaszkodj - figyelmeztetett, majd erős kezeivel felemelt és szorosan a mellkasához tartott. Egy ideig hanyagul lógattam a kezeimet, sőt a fejemet is, de aztán olyan szintű hányinger kapott el, hogy menten felébredtem. Megmentőmet megállítottam és kimásztam a kezei közül. Betipegtem két fakunyhó közé, s előre hajolva vártam, hogy visszaköszönjön a vacsora. Párszor öklendeztem, de ezen kívül semmi. Vártam az égi áldást, hogy egy jót hányjak, pár köhögésen kívül semmi sem jött vissza a torkomon.
- Minden rendben? - simított hátamra a védelmezőm.
- Nem igazán tudom. Szeretném kihányni magamból azt az erős piát, de nem megy. - Felegyenesedtem, majd a mellettem álló személyre szegeztem a tekintetemet.
- Mi az? - kérdezte.
- Bár nem tudom, hogy miért tetted, de köszönöm, Jin. - Halványan elmosolyodtam, majd sarkon fordulva elindultam megkeresni a faházat, amelyben alszom a tábor ideje alatt.
- Várj! - Szembe fordított magával, s jó erősen a mellettünk lévő faháznak nyomott. Kezei vállaimról a csípőmre csúsztak, közelebb lépett hozzám. Bal kezével oldalamat simogatta, míg jobb karját visszavezette és az arcomra simította. Pár másodpercig csak bámult sötét íriszeimbe, majd könnyedén megszüntetve a távolságot, ajkait enyémekre nyomta. Sosem kedveltem ezt a faragatlan tuskót, de bizseregni kezdtem. Mindenhol, még ott is. Jobb kezével hajamba túrt és ajkait elnyitva kezdett el mozogni az én ajkaimon. Egy egyszerű csók volt, még csak át sem dugta a nyelvét, de annyira felpezsdített, hogy megkívántam a fiút.
- Mit csinálsz? - érdeklődtem, miután elhúzódott, s a fejem kitisztulni látszott.
- Kiengesztellek az ital miatt. Nem akartam, hogy így végezd.
- De én meg nem a... - De én meg nem akarom úgy végezni, mint Hyeri. Így akartam befejezni a mondatom, de az a szemét kancsó nem engedte. Nyelvével végig nyalt alsó ajkamon, majd lassan számba vezette azt. Érzéki nyelvcsatát folytattunk, mikor zajt hallottunk. Mind a ketten lefagytunk és nem mertünk mozdulni.
- Gyere! - súgta fülembe, majd ismételten maga után kezdett el húzni. Nem figyeltem, hogy melyik kunyhóba megyünk be, csakis arra vártam, hogy az ágyon feküdjek felettem Jinnel. Igaza volt Jiminnek... A koktél egyik hatása az, hogy eldobom a gátlásaimat. Nem érdekelt, hogy mekkora ribanc is vagyok most. Az legyen a holnapi énem gondja. Én mindössze SeokJint akartam, méghozzá meztelenül.
Jin bezárta az ajtót, majd közelebb lépve hozzám a fenekembe markolt. Halkan felnyögtem, pont a fiú szájába. Nem mondott semmit, csak elmosolyodott. Megfogta elől a pólómat, s így húzott közelebb magához. Mikor odaértem hozzá (nem túl közel, de mégsem oly távol), akkor egy pillanat alatt megszabadított felsőmtől. Kissé feszengve éreztem magam, de Jin hamar segített ezen a helyzeten is. Hátradöntött, mint a társastáncok végén a fiúk a lányokat és szabad kezével végig simított a melleim között. Libabőrös lettem, s még jobban bizseregni kezdtem. Hogy fokozza a hatást, vastag szájával csókolgatni kezdte az ikreket, majd pár másodperc elteltével meg is nyalta őket. Azt hiszem valahol itt hagyhattam el a józan eszemet és eszetlenül löktem az ágyra Jint. Elölről az ölébe másztam és azonnal megszabadítottam fekete pólójától. Durván tépni kezdtem az ajkait, miközben csípőmet mozgatni kezdtem. Éreztem, hogy ágyéka már eléggé púposodik, így egy lassú, de annál izgatóbb csípőkörzéssel megadtam neki a kegyelemdöfést.
Kezeivel megragadta a csípőmet és erősen gerincre vágott. Cipőmet és zoknimat olyan sietősen távolította el rólam, mintha az életem múlna rajta. Magáról is levett mindent, kivéve az alsónadrágot. Az egyenlőre nem zavaró tényező. Miután végzett mindezzel, rám mászott és mohón a számra tapadt. Ilyen vad csókcsatában soha sem volt még részem. Annyira jól esett minden egyes érintése, csókja, hogy azt hittem felrobbanok a vágytól. Akarva-akaratlanul elkezdtem mozgatni a csípőmet fekve is, mire Jin elhúzódott.
- Ne csinálj ilyen merész akciókat, mert menten eldurranok - búgta fülembe, majd nyakamat kezdte el nyaldosni. Bár nem volt romantikus pillanat, s eléggé mocskos szavakat használt, de engem ez cseppet sem zavart. Tökéletesen a helyzethez illet.
- Sajnálom, de nem bírok magammal. Érezni akarlak.
- Biztos vagy te ebben? - szívta ki a nyakamat és a bal mellemet is.
- Teljesen - bólintottam.
- Akkor készülj, mert most megtapasztalod a varázspálcám erejét - vigyorgott. Egy puszit nyomott ajkaimra, majd egy kicsit megemelve a hátamat kicsatolta a melltartómat. Gyöngéden eltávolította és már funkcióját vesztve pihent a padlón. SeokJin percekig játszadozott kebleimmel, néha-néha megcsókolva vagy éppen jó erősen megszívva azokat. Akkor kezdett el lefelé haladni, mikor csípőmmel jeleztem ágyékának, hogy már türelmetlen vagyok. Vette az adást, így hasamat végig nyalva csúszott lefelé tangámhoz. Nyomott egy csókot szeméremdombomra, s fogaival megragadva húzta le rólam a fehérneműm alsó felét. Feltérdelt és magáról is letolta bokszerét és én megpillantottam a felfelé ágaskodó Kis Pistát. Szemeim elkerekedtek méreteit látva, de nem ijedtem meg, sőt! Még jobban akartam.
Jin szétnyitotta a lábaimat, s bal belsőcombomat kezdte el csókokkal ellepni. Ahogyan haladt felfelé, az én hangom is úgy erősödött. Mire elért nemi szervemhez elég hangos lettem, így szám elé tapasztottam az egyik kezemet, míg a másikkal a lepedőt markoltam. A fiú lassan csiklómra nyomott egy puszit, majd nyelvével szeméremajkaimat kezdte el ingerelni. Felsikítottam. Bár az eszemet már az elején elvesztettem, de annyi ösztön maradt még bennem, hogy előre gondolva kezemet a szám elé raktam.
- Úristen, SeokJin - nyögtem. Éreztem, hogy a fiú elmosolyodik, majd lehelt még egy utolsó csókot a szeméremajkamra, s ezek után felmászott hozzám.
- Tetszett? Élvezted? - csókolt kulcscsontomra.
- Eszméletlen voltál - suttogtam, majd fordítottam a helyzetünkön és én kerültem felülre. - Készen állsz arra, hogy betörjelek? - Halkan felkuncogott, majd kezeit csípőmre helyezve segített elhelyezkedni a nemi szervén.
- Próbálkozni lehet, cicám. - Ahogy rácsúsztam hímvesszőjére a mondata értelmet nyert. Teljesen bennem volt és, ha én ezt sikeresen meglovagolom, akkor tudhatok valamit a szex téren. Nem ő az első fiú, akinek odaadtam a testemet, de ekkora taggal nem igen találkoztam.
SeokJin felemelte a csípőjét indításképpen, mire fel-le kezdtem ugrálni péniszén. A sóhajok és nyögések csak úgy kicsusszantak a számon és nem tudtam megálljt parancsolni nekik. A fiú erős karjaival tartott nehogy leboruljak róla, mivel még egy picit az alkohol hatása alatt álltam. Percekig csak lassú tempóban űztem az ipart, majd olyan vágtába kezdtem, amin a profi lovasok is elképedtek volna. A gyönyör fokozatosan terjedt szét testemben és ezt Jin is érezte. Az ő tagja is megfeszült és már csak percek választottak el a céltól. Lábam már fáradni kezdett, de nem adtam fel és nem adtam át az irányító szerepet a partneremnek. Céltudatos ember vagyok, így a céljaimat mindig véghez viszem. A jelenlegi célom Kim SeokJin, azaz a kacspicsa szájú kancsót a csúcsra juttatni. Nem telt bele fél percbe és tudtam, hogy elértem, amit akartam. A fiú az ondóját bennem lövellte ki, ami nagyon jól esett és egy picit sem viszolyogtam tőle. Jin férfias hörgése csengett a fülemben még akkor is, amikor fáradtan eldőltem mellette. Mellkasom szakadatlanul emelkedett és süllyedt le, szinte kapkodtam a levegőt.
- Jól vagy? - tudakolta meg a fiú, s betakart egy vékonyka takaróval, majd a homlokomra csókolt.
- Csodásan - mosolyodtam el és megcsókoltam. Ez a nyelves puszi most nem durva vagy erotikus volt, hanem gyengéd és érzéki. Sosem gondoltam, hogy egyszer ezzel a fiúval fogok ágyba bújni. Bevallom félreismertem. Jobb később, mint soha.
- Aludjunk, rendben? - húzott mellkasához.
- Jó éjt! - köszöntem el tőle.
- Neked is - felelte. Mind a ketten elcsendesedtünk és próbáltunk az álmok mezejére lépdelni, mikor kivágódott a faház ajtaja. Felpattantunk az ágyból, miközben szorosan magam előtt tartottam a takarót. Jimin lépett hozzánk közelebb és fura arccal ezt kérdezte:
- Ti most komolyan az én ágyamban kúrtatok?
Ui.: A többi ficimből is megpróbálok új részeket írni, de most teljesen belemerültem a fordításokba. Mianhae!
- Én ezt elpasszolnám.
- Hülye vagy, Nica. - Yura szemeivel engem pásztázott, mire borsózni kezdett a hátam. Még a pihének kinéző szőrszálaim is felálltak a karomon.
- Tudod, hogy mi következik most? - Kérdő tekintettel néztem Jimin felé, aki csak vigyorgott (mint mindig). - Büntetést kapsz a passzért.
- Ennyi? - rántottam meg a vállam.
- Ha neked ez nem okoz gondot...
- Cseppet sem, na, de lökjed - siettetem egy picit.
- Meg kell innod egy kupica pálinkát egy kis vodkával vegyítve. - Amint elhangzott a mondat az összes fiú és néhány lány is erős nemtetszésüknek adtak hangot. Gondolom ők már megtapasztalták ennek a 'koktélnak' az ízét. Kicsit berezeltem, de még így is az erős piát választottam, mint azt a kacsapicsa szájú kancsót.
- Ne csak a szád járjon Park Jimin, hanem csináld a piámat, mert a végén még kiszárad a torkom. - Próbáltam magabiztosnak tűnni, de belül féltem. Nagyon is.
- Hú, de bátor lett valaki. Ne aggódj a pia után még ennél is bátrabb leszel és eldobod a gátlásaidat is - magyarázta, miközben elkezdte összeönteni a két alkoholt. - Kérdezd meg Hyerit. Ő már megtapasztalta ennek az átlátszó löttynek a hatásait. - A lányra pillantottam, aki mélyen lehajtotta a fejét. Szóval, akkor ennek a hatására feküdt le Jiminnel... Sokáig kapott visszhangot ez a történet, mivel Hyeri vele vesztette el a szüzességét ráadásul nem is akárhol! Az egyik sulis fesztiválon a tanári mosdóban történt meg az aktus. És, ha ez még önmagában nem lenne durva sztori, akkor hadd áruljam el nektek, hogy az egyik tanár rájuk is nyitott! Az igazgató kiakarta rúgni mindkettejüket, de Jimin apukája elhallgattatta egy öt millió wont érő csekkel. Azóta Jimin kicsit visszavett a figurából, de csak a szülei előtt. A suliban ugyanakkora maradt a szája, hacsak nem nagyobb. - Tessék, itt van. Az egészet egyszerre húzd le, Nica! - Kezembe nyomta a poharat, amiben az átlátszó folyadék felszínén megcsillant a Hold fénye. Nagyot nyeltem (ma este már sokadszorra), amit a fiú is meghallott. - Na, mi van? Csak nem berezeltél?
- Kussolj, paraszt! - ütöttem mellkason a szabad kezemmel, majd egy húzásra megittam az erős piát. Egy kis ideig a számban tartottam, majd engedtem hadd folyjon le a nyelőcsövemen. Az ital végig marta az egész torkomat, minek hatásaként égni kezdett a szám. Torkomhoz kaptam a kezemet, amin Jimin csak nevetni tudott, de Hyeri, mint tapasztalt, odafutott hozzám és arra kényszerített, hogy megigyak egy pohár vizet. Javult a helyzet a H₂O megivása után, s egy pillanatra teljesen jól éreztem magam. Ezek után olyasfajta pokol következett, amire soha életemben nem számítottam. A koktél a fejembe szállt és a gyomrom fájni kezdett. Térdre ereszkedtem és magzat pózt vettem fel, annyira fájt a hasam. Leginkább szúrt, de olyannyira, mint még soha. Az esés miatt a fejem is fájni kezdett és megszédültem. Émelyegtem, elég rendesen. Soha életemben nem voltam még ilyen rosszul, mint abban a pillanatban. Olyan érzés volt, mintha nem is a Földön lennék, hanem egy teljesen más világban. Tudatomnál voltam, de valahogy mégsem. Tudtam, hogy minden, ami történik az valóságos, de úgy láttam a helyzetet, mintha egy álom volna. Hihetetlen volt az egész.
Felakartam nézni Hyerire, hogy segítsen és adjon még egy kis vizet, de eltűnt mellőlem. Körbepillantottam a helyszínen és a társaság nagy része felvette a nyúlcipőt, miközben én ott haldokoltam (nem szó szerint). Mindenki futott vissza a táborba, mert ha jól hallottam, akkor az osztályfőnök azzal fenyegetett minket, hogyha most azonnal nem fekszünk le, akkor holnap hazaküldi az egész bagázst és a kempinget felfüggeszti. Próbáltam felállni, de nem sikerült. Szédültem. Láttam, hogy a föld mozgott, így mentem felálltam, majd egy "földrengés van" kiáltással futni kezdtem. Nem jutottam messzire, mivel a drágalátos oszlop barátom egy újabb családi ölelésre magához húzott. Hogy én mennyire utálom ezeket a retkes póznákat...
- Nica, gyere! - ragadott meg egy kéz, majd felkaromnál fogva húzni kezdett maga után. Én loholtam amennyire csak bírtam, de kb. fél méter után feladtam a harcot és lábaim összecsuklottak. - Mit csinálsz? Mennünk kell különben végünk lesz.
- Sajnálom, kedves idegen. Bárki is vagy, értékelem azt, amit értem teszel, de jelenleg azt se tudom hányadikán van elseje, szóval fuss tovább egyedül.
- Aish, te kerge lány. Nem foglak itt hagyni szóval kapaszkodj - figyelmeztetett, majd erős kezeivel felemelt és szorosan a mellkasához tartott. Egy ideig hanyagul lógattam a kezeimet, sőt a fejemet is, de aztán olyan szintű hányinger kapott el, hogy menten felébredtem. Megmentőmet megállítottam és kimásztam a kezei közül. Betipegtem két fakunyhó közé, s előre hajolva vártam, hogy visszaköszönjön a vacsora. Párszor öklendeztem, de ezen kívül semmi. Vártam az égi áldást, hogy egy jót hányjak, pár köhögésen kívül semmi sem jött vissza a torkomon.
- Minden rendben? - simított hátamra a védelmezőm.
- Nem igazán tudom. Szeretném kihányni magamból azt az erős piát, de nem megy. - Felegyenesedtem, majd a mellettem álló személyre szegeztem a tekintetemet.
- Mi az? - kérdezte.
- Bár nem tudom, hogy miért tetted, de köszönöm, Jin. - Halványan elmosolyodtam, majd sarkon fordulva elindultam megkeresni a faházat, amelyben alszom a tábor ideje alatt.
- Várj! - Szembe fordított magával, s jó erősen a mellettünk lévő faháznak nyomott. Kezei vállaimról a csípőmre csúsztak, közelebb lépett hozzám. Bal kezével oldalamat simogatta, míg jobb karját visszavezette és az arcomra simította. Pár másodpercig csak bámult sötét íriszeimbe, majd könnyedén megszüntetve a távolságot, ajkait enyémekre nyomta. Sosem kedveltem ezt a faragatlan tuskót, de bizseregni kezdtem. Mindenhol, még ott is. Jobb kezével hajamba túrt és ajkait elnyitva kezdett el mozogni az én ajkaimon. Egy egyszerű csók volt, még csak át sem dugta a nyelvét, de annyira felpezsdített, hogy megkívántam a fiút.
- Mit csinálsz? - érdeklődtem, miután elhúzódott, s a fejem kitisztulni látszott.
- Kiengesztellek az ital miatt. Nem akartam, hogy így végezd.
- De én meg nem a... - De én meg nem akarom úgy végezni, mint Hyeri. Így akartam befejezni a mondatom, de az a szemét kancsó nem engedte. Nyelvével végig nyalt alsó ajkamon, majd lassan számba vezette azt. Érzéki nyelvcsatát folytattunk, mikor zajt hallottunk. Mind a ketten lefagytunk és nem mertünk mozdulni.
- Gyere! - súgta fülembe, majd ismételten maga után kezdett el húzni. Nem figyeltem, hogy melyik kunyhóba megyünk be, csakis arra vártam, hogy az ágyon feküdjek felettem Jinnel. Igaza volt Jiminnek... A koktél egyik hatása az, hogy eldobom a gátlásaimat. Nem érdekelt, hogy mekkora ribanc is vagyok most. Az legyen a holnapi énem gondja. Én mindössze SeokJint akartam, méghozzá meztelenül.
Jin bezárta az ajtót, majd közelebb lépve hozzám a fenekembe markolt. Halkan felnyögtem, pont a fiú szájába. Nem mondott semmit, csak elmosolyodott. Megfogta elől a pólómat, s így húzott közelebb magához. Mikor odaértem hozzá (nem túl közel, de mégsem oly távol), akkor egy pillanat alatt megszabadított felsőmtől. Kissé feszengve éreztem magam, de Jin hamar segített ezen a helyzeten is. Hátradöntött, mint a társastáncok végén a fiúk a lányokat és szabad kezével végig simított a melleim között. Libabőrös lettem, s még jobban bizseregni kezdtem. Hogy fokozza a hatást, vastag szájával csókolgatni kezdte az ikreket, majd pár másodperc elteltével meg is nyalta őket. Azt hiszem valahol itt hagyhattam el a józan eszemet és eszetlenül löktem az ágyra Jint. Elölről az ölébe másztam és azonnal megszabadítottam fekete pólójától. Durván tépni kezdtem az ajkait, miközben csípőmet mozgatni kezdtem. Éreztem, hogy ágyéka már eléggé púposodik, így egy lassú, de annál izgatóbb csípőkörzéssel megadtam neki a kegyelemdöfést.
Kezeivel megragadta a csípőmet és erősen gerincre vágott. Cipőmet és zoknimat olyan sietősen távolította el rólam, mintha az életem múlna rajta. Magáról is levett mindent, kivéve az alsónadrágot. Az egyenlőre nem zavaró tényező. Miután végzett mindezzel, rám mászott és mohón a számra tapadt. Ilyen vad csókcsatában soha sem volt még részem. Annyira jól esett minden egyes érintése, csókja, hogy azt hittem felrobbanok a vágytól. Akarva-akaratlanul elkezdtem mozgatni a csípőmet fekve is, mire Jin elhúzódott.
- Ne csinálj ilyen merész akciókat, mert menten eldurranok - búgta fülembe, majd nyakamat kezdte el nyaldosni. Bár nem volt romantikus pillanat, s eléggé mocskos szavakat használt, de engem ez cseppet sem zavart. Tökéletesen a helyzethez illet.
- Sajnálom, de nem bírok magammal. Érezni akarlak.
- Biztos vagy te ebben? - szívta ki a nyakamat és a bal mellemet is.
- Teljesen - bólintottam.
- Akkor készülj, mert most megtapasztalod a varázspálcám erejét - vigyorgott. Egy puszit nyomott ajkaimra, majd egy kicsit megemelve a hátamat kicsatolta a melltartómat. Gyöngéden eltávolította és már funkcióját vesztve pihent a padlón. SeokJin percekig játszadozott kebleimmel, néha-néha megcsókolva vagy éppen jó erősen megszívva azokat. Akkor kezdett el lefelé haladni, mikor csípőmmel jeleztem ágyékának, hogy már türelmetlen vagyok. Vette az adást, így hasamat végig nyalva csúszott lefelé tangámhoz. Nyomott egy csókot szeméremdombomra, s fogaival megragadva húzta le rólam a fehérneműm alsó felét. Feltérdelt és magáról is letolta bokszerét és én megpillantottam a felfelé ágaskodó Kis Pistát. Szemeim elkerekedtek méreteit látva, de nem ijedtem meg, sőt! Még jobban akartam.
Jin szétnyitotta a lábaimat, s bal belsőcombomat kezdte el csókokkal ellepni. Ahogyan haladt felfelé, az én hangom is úgy erősödött. Mire elért nemi szervemhez elég hangos lettem, így szám elé tapasztottam az egyik kezemet, míg a másikkal a lepedőt markoltam. A fiú lassan csiklómra nyomott egy puszit, majd nyelvével szeméremajkaimat kezdte el ingerelni. Felsikítottam. Bár az eszemet már az elején elvesztettem, de annyi ösztön maradt még bennem, hogy előre gondolva kezemet a szám elé raktam.
- Úristen, SeokJin - nyögtem. Éreztem, hogy a fiú elmosolyodik, majd lehelt még egy utolsó csókot a szeméremajkamra, s ezek után felmászott hozzám.
- Tetszett? Élvezted? - csókolt kulcscsontomra.
- Eszméletlen voltál - suttogtam, majd fordítottam a helyzetünkön és én kerültem felülre. - Készen állsz arra, hogy betörjelek? - Halkan felkuncogott, majd kezeit csípőmre helyezve segített elhelyezkedni a nemi szervén.
- Próbálkozni lehet, cicám. - Ahogy rácsúsztam hímvesszőjére a mondata értelmet nyert. Teljesen bennem volt és, ha én ezt sikeresen meglovagolom, akkor tudhatok valamit a szex téren. Nem ő az első fiú, akinek odaadtam a testemet, de ekkora taggal nem igen találkoztam.
SeokJin felemelte a csípőjét indításképpen, mire fel-le kezdtem ugrálni péniszén. A sóhajok és nyögések csak úgy kicsusszantak a számon és nem tudtam megálljt parancsolni nekik. A fiú erős karjaival tartott nehogy leboruljak róla, mivel még egy picit az alkohol hatása alatt álltam. Percekig csak lassú tempóban űztem az ipart, majd olyan vágtába kezdtem, amin a profi lovasok is elképedtek volna. A gyönyör fokozatosan terjedt szét testemben és ezt Jin is érezte. Az ő tagja is megfeszült és már csak percek választottak el a céltól. Lábam már fáradni kezdett, de nem adtam fel és nem adtam át az irányító szerepet a partneremnek. Céltudatos ember vagyok, így a céljaimat mindig véghez viszem. A jelenlegi célom Kim SeokJin, azaz a kacspicsa szájú kancsót a csúcsra juttatni. Nem telt bele fél percbe és tudtam, hogy elértem, amit akartam. A fiú az ondóját bennem lövellte ki, ami nagyon jól esett és egy picit sem viszolyogtam tőle. Jin férfias hörgése csengett a fülemben még akkor is, amikor fáradtan eldőltem mellette. Mellkasom szakadatlanul emelkedett és süllyedt le, szinte kapkodtam a levegőt.
- Jól vagy? - tudakolta meg a fiú, s betakart egy vékonyka takaróval, majd a homlokomra csókolt.
- Csodásan - mosolyodtam el és megcsókoltam. Ez a nyelves puszi most nem durva vagy erotikus volt, hanem gyengéd és érzéki. Sosem gondoltam, hogy egyszer ezzel a fiúval fogok ágyba bújni. Bevallom félreismertem. Jobb később, mint soha.
- Aludjunk, rendben? - húzott mellkasához.
- Jó éjt! - köszöntem el tőle.
- Neked is - felelte. Mind a ketten elcsendesedtünk és próbáltunk az álmok mezejére lépdelni, mikor kivágódott a faház ajtaja. Felpattantunk az ágyból, miközben szorosan magam előtt tartottam a takarót. Jimin lépett hozzánk közelebb és fura arccal ezt kérdezte:
- Ti most komolyan az én ágyamban kúrtatok?
Ui.: A többi ficimből is megpróbálok új részeket írni, de most teljesen belemerültem a fordításokba. Mianhae!
